2010.11.30.
Milyen problémákat okozhat egy gyári hibás préslevegő cső? Mi történhet, ha 6 m magasban megreped és ezért kifúj a levegő? Első gondolat, hogy munkavédelmi szempontból nem túl problémás eset, üzem leállítása, könyök cseréje, és indulhat újra a termelés.
Mi van abban az esetben, ha a megsérült leágazás alatt egy munkavállaló dolgozik, aki azt állítja másfél évvel később, hogy Ő annyira megijedt, a „robbanástól”, hogy azóta is nyugtalan, naponta többször rosszul van, és éjszaka nem tud aludni. Igaz, hogy a műszaki meghibásodás után a munkavállaló több mint egy évig táppénzen volt, de nem jelezte, hogy a betegsége összefüggésben lenne a műszaki meghibásodással, a háziorvos is 8-as kóddal vette táppénzre. Miután kétszer megpróbálta magát leszázalékoltatni, de nem sikerült, jelentkezett az illetékes Munkavédelmi Felügyelőségnél, hogy a korábbi munkáltatója nem vizsgálta ki a munkabalesetét. Ahogy korábban már írtam, ez másfél évvel később volt, mint a műszaki meghibásodás. A Munkavédelmi Felügyelőség helyszíni szemlét tartott az üzemnél, egy munkavállalót és a munkabiztonsági szakembert meghallgatta, aki az esemény megtörténtekor még nem dolgozott a cégnél. Félévvel később a Munkavédelmi Felügyelettől a Cég kapott egy határozatot, hogy vizsgálja ki az esetet, mint munkabalesetet és tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének.
A Cég munkabiztonsági szakembere meghallgatta a „sérültet” és a vele egy műszakban dolgozókat az esetről. A meghallgatás és a foglalkozás egészségügyi szakorvos véleménye alapján a munkabiztonsági szakember úgy döntött, hogy az esemény nem volt munkabaleset, így az ügy másodfokra került. Mivel az elsőfokú hatóság továbbította az anyagokat másodfokra, ezért csak azok az anyagok kerültek fel, amelyek az elsőfokú hatóság döntését alátámasztották. A másodfokú hatóság az egyik szakvélemény félmondata alapján jóváhagyta az elsőfokú hatóság, „..az esemény a lelkiállapot kialakulásában kizárólagos, elsődleges szereppel nem bír, azonban annak részoki szerepe nem cáfolható”.
A másodfokú határozat kézhezvétele után a volt munkavállaló ügyvédje bejelentette kárigényüket 20 mFt-ra.
Az ügy jelenleg munkaügyi bíróság előtt van, mivel a cég természetesen nem fogadta el a másodfokú hatóság határozatát és a munkavállaló kárigényét.
Egy simának tűnő préslevegő cső szétdurranása miatt gyakorlatilag háromnegyed éve három munkavédelmi szakember, egy jogász és egy foglalkozás egészségügyi szakorvos foglalkozik üggyel.