Minden ami munkavédelem

4. melléklet az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelethez

A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója kódnégyzetekbe, ahol a munkabaleset bekövetkezett.

A kitöltési útmutató a munkahelyi balesetek európai statisztikája ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertanának figyelembevételével készült.

Amunkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak – számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi rovatát az (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:” 1–6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek és a (F) és (G) blokkban lévő kódnégyzet, valamint a (J) blokk kivételével. Az (E) blokkban lévő sorokba a szöveges meghatározást, választ a munkáltatónak kell megadni. Az (E), (F), (G) blokkokban lévő kódnégyzeteket, valamint a jegyzőkönyv (J) blokkját az illetékes felügyelet (OMMF területi munkavédelmi felügyelősége, illetve a bányakapitányság) tölti ki.

A munkabaleset kivizsgálása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló 1993. Évi XCIII. törvény (Mvt.) 57. §-a (3) bekezdésének h) pontjában foglalt előírásra, amely szerint a munkáltató által kijelölt (vagy foglalkoztatott, megbízott) személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, valamint az Mvt. 65. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon előírásra, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset,

valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet.

Területi kód: Annak a területnek (Budapest/megye/külföld) megfelelő kódszámát kell beírni a Kódszám Terület

01 Budapest

02 Baranya

03 Bács-Kiskun

04 Békés

05 Borsod-Abaúj-Zemplén

06 Csongrád

07 Fejér

08 Győr-Moson-Sopron

09 Hajdú-Bihar

10 Heves

11 Komárom-Esztergom

12 Nógrád

13 Pest

14 Somogy

15 Szabolcs-Szatmár-Bereg

16 Jász-Nagykun-Szolnok

17 Tolna

18 Vas

19 Veszprém

20 Zala

21 Külföld

Adatszolgáltatás jellege:

A kódnégyzetbe az alábbi kódszámok közül azt a számot kell beírni, amelynek okán a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésre került.

1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki munkabaleseti jegyzőkönyvet.

2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal (kivéve munkaképtelen napok száma), tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé.

3-as, nyilvántartásból való törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján a baleset nem minősül munkabalesetnek.

4-es, a balesetből eredő munkaképtelen napok számának közlésére utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha a már jelentett munkabaleset sérültje visszanyerte munkaképességét és a sérülés miatti munkaképtelen napok számát a korábban megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta.

(A) A munkáltató adatai:

Ebben a blokkban az Mvt. 87. § 8. pontjának figyelembevételével a munkabaleseti jegyzőkönyvet kitöltő munkáltató adatait kell feltüntetni. Általánostól eltérő foglalkoztatás esetén, pl. kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállaló balesetéről felvett munkabaleseti jegyzőkönyv (H) blokkjában a kirendelő és a kölcsönbeadó munkáltató nevét és címét szerepeltetni kell.

1. Neve:

A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) teljes nevét kell beírni, kivéve a gazdálkodási formát, ami rövidített is lehet, pl. kft., bt. stb.

2. Címe:

A munkáltató címeként (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) székhely pontos címét kell beírni. Amennyiben a levelezési cím ettől eltérő, akkor azt a (H) blokkban fel kell tüntetni.

3–4. Telefonszáma, e-mail címe:

A rovat kitöltése során a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos esetleges további felvilágosítást adó személy elérhetőségi adatait célszerű megadni.

5. Adószáma:

Amennyiben a munkáltató adószámmal nem rendelkezik, pl. magánszemély munkáltató akkor az adóazonosító jelet kell a megfelelő kódnégyzetekbe beírni.

6. Közösségi adószáma:

A rovat külföldi tulajdonú munkáltatók esetén töltendő ki.

7. Gazdálkodási forma:

A forma jelölésére szolgáló kódnégyzetekbe a 9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény 2. számú melléklete szerinti kódszámot (113 Kft., 212 Bt., 114 Rt., 231 Egyéni vállalkozó, 233 Adószámmal rendelkező magánszemély stb.) kell beírni.

8. Fő tevékenysége:

A kódnégyzetekbe a cégjegyzékben/statisztikai számjelben/vállalkozói igazolványban szereplő fő tevékenységi kört jelölő TEÁOR’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere)/(szakágazati) kódszámot kell beírni. A kódszám a munkáltató gazdasági főtevékenységét jelöli. Meghatározása a NACE Rev.2 részletes

(4 számjegyes) verziója alapján történik, amely azonos a TEÁOR’08. szakágazati besorolásával. Tevékenységi kört/szakágazatot jelölő kódszámok, mint 0111 Gabonaféle termesztése, 0220 Fakitermelés, 2562 Fémmegmunkálás, 4120 Lakó és nem lakó épület építése stb. A kódszámok beírásánál figyelembe kell venni, hogy 2008 január 1-től a TEÁOR’03 helyébe a TEÁOR’08 lépett ezért az új „Főtevékenység”/„Fő tevékenységi köre” kódszámot kell a jegyzőkönyvben szerepeltetni. Magánszemély munkáltató esetében annak a gazdasági tevékenységnek megfelelő

kódszámot kell beírni, amelyben a sérültet foglalkoztatta.

9. Helyi egység fő tevékenysége:

A kódnégyzetekbe a sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenységét jelölő kódszámot kell beírni a TEÁOR’08-ban leírtaknak megfelelően. A fő gazdasági tevékenység ebből a szempontból azt a tevékenységet jelenti, amely a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja. Egy vállalkozás helyi egysége az üzleti vállalkozás, szakmai tevékenység, gazdaság, gyártó, közszolgáltató stb. földrajzi helye, pl. telephely, fióktelep stb. A helyi egység

meghatározásának további értelmezése a 11. pontnál.A külön helyi egységgel nem rendelkező munkáltatónál történt baleset esetén a munkáltató főtevékenységét kell megjelölni. A sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenysége eltérhet a cégjegyzékben/statisztikai számjelben szereplő főtevékenységtől. Például a munkáltató cégjegyzékben megjelölt főtevékenysége „Saját tulajdonú ingatlan adásvétele” és a munkavállaló

balesete a munkáltató fémszerkezet gyártó telephelyén történt akkor a helyi egység fő tevékenysége kódnégyzetekbe az utóbbi gazdasági tevékenységet jelölő 2511 kódszámot kell beírni.

10. Összlétszám-kategória:

A munkáltató összlétszámának megfelelő kategória kódszámot kell beírni. Összlétszám alatt a rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein, fióktelepein stb.) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő. Az összlétszámnál figyelembe kell venni a kirendelés, munkaerő kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókat, (Mvt. 87. § 8. pont) szakmai gyakorlaton lévő tanulókat is.

Összlétszám és helyi egység létszám-kategória kódszám

Létszám-kategória határok

0 Nincs munkavállaló (pl. egyéni vállalkozó munkavállaló alkalmazása nélkül)

1 1–9 fő munkavállaló

2 10–49 fő munkavállaló

3 50–249 fő munkavállaló

4 250–499 fő munkavállaló

5 500 vagy több munkavállaló

9 A munkavállalók száma ismeretlen

11. Helyi egység létszám kategória:

A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkahelyéül szolgáló helyi egységben dolgozó munkavállalók számának megfelelő létszám-kategória (10. pont) kódszámot kell beírni. Amennyiben a munkáltató külön helyi egységgel nem rendelkezik, úgy az összlétszámnak megfelelő kategória kódszámot kell szerepeltetni.

Az ESAW-módszer a teljes munkaidő egyenértékben számított munkavállalók számát veszi figyelembe.

A teljes munkaidő egyenértékben számított dolgozó meghatározása a munkáltató helyi egységében végzett gazdasági tevékenységben foglalkoztatott teljes munkaidős alkalmazott szokásos éves átlagos munkaórájához

viszonyítva történik. A helyi egység dolgozóinak teljes munkaidő egyenértéke egyenlő az ott dolgozók összes éves munkaórájának és az adott szektorra jellemző országos éves átlagos munkaórának a hányadosával. A legközelebbi egészszámra kell kerekíteni, kivéve a > 0 és < 1 értékeket, amelyet mindig 1-re kell kerekíteni.

A „helyi egység” az a földrajzilag meghatározható helyszín, ahol a munkát általában végzik, vagy amely a munka bázisának tekinthető. Ha egy személy több helyen (szállítás, építőipar, karbantartás, felügyelet, ügynökölés) vagy otthon dolgozik, helyi egységnek azt a helyet kell tekinteni, ahonnan az utasításokat adják vagy ahol a munkát szervezik. Rendszerint ez egy önálló épület, egy épület része vagy legföljebb egy önálló épületcsoport. A vállalkozás helyi egysége tehát azoknak a munkavállalóknak a csoportja, akik földrajzilag egyazon telephelyen dolgoznak.

A földrajzi meghatározottságot szigorúan kell érteni, mert egyazon munkáltató két egysége, amely különböző helyen található (ha mégoly közel esnek is egymáshoz) két helyi egységnek tekintendő. Ugyanakkor egyetlen helyi egység több szomszédos adminisztratív területen is fekhet egyszerre. Az egység határait a telephely határai jelölik ki, ami azt jelenti, hogy például egy áthaladó közút nem szakítja meg a határvonalak folytonosságát.

(B) A sérült (munkavállaló) adatai:

1. Neve:

A sérült személyi okmányaiban szereplő teljes nevét kell beírni.

2. TAJ száma:

A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló hatósági bizonyítványában szereplő „Társadalombiztosítási

Azonosító Jel” (TAJ) számot kell beírni.

3. Születési neve:

A rovatba, amennyiben a sérült a születésekor anyakönyvezett nevétől eltérő házassági nevet használ, úgy minden esetben a születésekor anyakönyvezett (pl. leánykori név) nevet fel kell tüntetni.

4. Anyja neve:

A rovatba az anyja születési családi és utónevét kell beírni.

5. Születési helye:

A rovatnál, ha a munkabalesetet szenvedett munkavállaló születési helye Magyarország államhatárán kívüli területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították.

6. Születési ideje:

A kódnégyzetekbe az évet követő hó és nap kódokba egytagú, egykarakterű szám esetén 0-át kell a szám elé beírni. (Pl. 1954 április 6-án született munkavállaló esetén 1954 év, 04 hó, 06 nap számokat szerepeltetni.)

7. Neme:A sérült nemének megjelölésekor a kódnégyzetbe férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, ismeretlen nem esetén 9-es kódszámot kell alkalmazni.

8. Állampolgársága:

A kódnégyzetbe az alábbiak közül a megfelelő kódszámot kell beírni. Ha a sérült többszörös állampolgár, akkor azt az országot kell megjelölni, ahol a sérült a balesetét bejelentette.

Kód Megjelölés

0 Ismeretlen állampolgárságú

1 Belföldi (Magyar állampolgár)

2 Nem belföldi, de EU-tagállamból való

3 Nem belföldi és EU-tagállamon kívüli

9. Életkora:

Az életkor megjelölésekor a sérült években kifejezett életkorát kell megadni, vagyis a születési idő és a baleset időpontjának adatai alapján a betöltött éveket kell számolni, és azt kell a kódnégyzetekbe beírni. Például, egy 1980. március 30-án született munkavállaló 2009. március 27-én történt balesetének időpontjában 28 éves volt.

10. Lakcíme:

A rovatnál elsősorban a lakcímet igazoló hatósági igazolványba, személyi igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelyben él) kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltatónak az (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban tájékoztatást kell adnia.

11. Telefonszáma:

A telefonszám beírására a sérült tudtával és hozzájárulásával kerülhet sor.

12. Munkaköre:

A szövegbeírásra alkalmas rovatba azt a munkakört kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a többszörösen módosított 9029/1993. (SK. 1994. 1.) KSH közlemény melléklete szerinti FEOR kódszámot kell szerepeltetni (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere). Tanulói, hallgatói munkabaleset esetén azt a munkakört kell megjelölni, amelyben a gyakorlati képzése történt.

13. Alkalmazotti viszonya:

A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkaviszonyának jellegét, foglalkoztatási viszonyának tartamát, valamint a munkaidő mértékét kifejező kódszámot kell beírni az alábbiak közül Kódszám Foglalkoztatás jellege Foglalkoztatási viszony tartama Munkaidő mértéke:

000 Ismeretlen

100 Önfoglalkoztató

300 Munkavállaló Nem meghatározott Nem meghatározott

301 Munkavállaló Nem meghatározott Teljes munkaidős

302 Munkavállaló Nem meghatározott Részmunkaidős

310 Munkavállaló Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra

Nem meghatározott

311 Munkavállaló Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra

Teljes munkaidős

312 Munkavállaló Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra

Részmunkaidős

320 Munkavállaló Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra

Nem meghatározott

321 Munkavállaló Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra

Teljes munkaidős

322 Munkavállaló Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra

Részmunkaidős

400 Családi dolgozó

Kódszám Foglalkoztatás jellege Foglalkoztatási viszony tartama Munkaidő mértéke

500 Tanuló (szakmai, gyakorlati képzés esetén)

900 Egyéb alkalmazotti státusz Idesorolható a Munka Törvénykönyvéről szóló

1992. évi XXII. törvény (Mt.) 72/A. §-a szerint foglalkoztatott személy is

Részmunkaidőnek kell tekinteni az Mt.-ben meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidőt. Például, alkalmi munkavállaló esetében, aki a sérülés napján négy órában volt foglalkoztatva az alkalmazotti viszonyt jelölő kódnégyzetekbe 322 kódszámot kell írni. Határozatlan időtartamra kötött teljes munkaidős munkavállaló balesete esetén a 311 kódszámot kell szerepeltetni.

14. Munkatapasztalat az adott munkakörben a munkáltatónál:

A kódnégyzetekbe azt az időtartamot kell beírni, amennyit eltöltött abban a munkakörben, amelyikben a balesetét elszenvedte a munkavállaló. Például, ha tíz éve lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló átképzést követően hegesztőként dolgozott tovább a munkáltatónál negyed éven keresztül, amikor a balesete történt, akkor a kódnégyzetekbe 00 év 03 hónapot kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha az adott munkáltatónál lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, aki rendszeresen targoncavezetői feladatot látott el már három és fél éve,

és targoncavezetés közben szenvedett balesetet, akkor a munkatapasztalat időtartama 03 év 06 hónap. A munkatapasztalat időtartamát az adott munkáltatónál kell figyelembe venni.

(C) A munkabaleset adatai:

1. Dátuma:

A kódnégyzetekbe az év utolsó 2 számát (pl. 2009. esetében 09-et), a baleset hónapját (pl. március hó: 03-at), a munkabaleset napját (pl. harmadika: 03-at) kell beírni.

2. Időpontja:

A kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás szerint kell kódolni egész órákban (pl. ha a munkabaleset délután 1 és 2 óra között következett be, akkor 13-at, ha hajnali 1 és 2 óra között történt, 01-et kell beírni. A 01 esetében az időt 01.00-tól 01.59-ig kell figyelembe venni). Amennyiben a baleset időpontja ismeretlen akkor 99-et kell beírni.

3. Sérülés a munkavégzés hányadik órájában és a hét hányadik napján következett be:

A kódnégyzetek kitöltésénél az órákat a műszakkezdés időpontjától kell számolni teljes órákban, így amennyiben a napi 8 órás munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót a munkaidőn túli első órában éri a baleset, akkor a kódnégyzetekbe 09-et kell írni. A 8 órás munkarendtől eltérő foglalkoztatás esetén, (pl. részmunkaidő, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás) a jegyzőkönyv (H) blokkjának „Mellékletek, megjegyzések” rovatában a munkaidő mértékét meg kell jelölni.

A hét napjainak kódolásakor a hét első napja a hétfő ezért, amennyiben a munkavállaló balesete szombaton történik, akkor a kódnégyzetbe 6-os kód kerül.

4. A sérülés típusa:

A kódnégyzetek kitöltésénél azt a sérülést kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell feltüntetni (pl. nyílt törés). A sérülés típusát szöveggel is szerepeltetni kell.

Kód Megjelölés

000 Meg nem határozott, illetve ismeretlen sérülés típus

010 Sebek és felületes sérülések (Ez a kódszám nem használható)

011 Felületes sérülés

012 Nyílt sebek

019 Egyéb típusú sebek és felületes sérülések

020 Csonttörések (Ez a kódszám nem használható)

021 Zárt törések

022 Nyílt törések

029 Egyéb csonttörések

030 Ficamok, húzódások, rándulások (Ez a kódszám nem használható)

031 Ficamok

032 Húzódások, rándulások

039 Ficamok, húzódások, rándulások egyéb formái

040 Traumás amputáció [testrész(ek) elvesztése]

050 Agyrázkódás és belső sérülések (Ez a kódszám nem használható)

051 Agyrázkódás

052 Belső sérülések

059 Egyéb típusú agyrázkódás, illetve belső sérülések

060 Égések, forrázások, fagyási sérülések (Ez a kódszám nem használható)

061 Égési sérülések, forrázások (hőhatás miatt)

062 Kémiai égési sérülések (marások)

063 Fagyási sérülések

069 Egyéb égési, fagyási sérülések és forrázások

070 Mérgezések és fertőzések (Ez a kódszám nem használható)

071 Heveny mérgezések

072 Heveny fertőzések

079 Egyéb mérgezések és fertőzések

080 Vízbefulladás és egyéb fulladás (Ez a kódszám nem használható)

081 Fulladások

082 Vízbefulladás, illetve nem halálos vízbe merülés

083 A vízbefulladás és fulladás egyéb formái

090 Hang, rezgés, illetve nyomás hatásai (Ez a kódszám nem használható)

091 Heveny hallásvesztés

092 Nyomásból adódó hatások

099 Hang, rezgés, illetve nyomás heveny hatásainak egyéb formái

100 Szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás hatásai (nem használható)

101 Hőhatás, napszúrás

102 Sugárzás hatásai (nem hősugárzás)

103 A hőmérséklet csökkenés hatásai

109 A szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás egyéb hatásai

110 Sokk (Ez a kódszám nem használható)

111 Agresszió és fenyegetés

112 Traumás sokk

119 Sokk egyéb formái

120 Többszörös sérülések

999 Egyéb máshova nem sorolt meghatározható sérülések

5. A sérült testrész:

Szöveges meghatározásánál és kódolásánál azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült (pl. bal kéz, mutató ujj).

Kód Megjelölés

00 A sérült testrész nem határozható meg

10 Fej pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt

(Ez a kódszám nem használható)

11 Fej, agy és agyidegek, véredények

12 Arckoponya

13 Szem

14 Fül

15 Fogak

18 Többszörös fejsérülés

19 Fej itt nem említett egyéb részeinek sérülése (pl. homlok, orr, állkapocs, halánték, tarkó, fej

izmai)

20 Nyak a nyaki csigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt csontokkal, izmokkal együtt (Ez

a kódszám nem használható)

21 Nyak a nyaki csigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt

29 A nyak nem említett egyéb részei (nyakszírt, a nyak izmai)

30 Hát a hátcsigolyákkal és tüskenyulványokkal csontokkal, izmokkal együtt

(Ez a kódszám nem használható)

31 Hát a hátcsigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt

39 A hát nem említett egyéb részei

40 Törzs és szervek, pontos meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt (Ez a kódszám nem használható)

41 Mellkas, bordák a bordaízületekkel és a lapockával

42 Mellkasi terület a szervekkel

43 Medence és has a szervekkel

48 Törzs több helyen

49 A törzs fent nem említett részei

50 Felső végtagok, pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt

(Ez a kódszám nem használható)

51 Váll és vállízület (vállcsúcs, kulcscsont)

52 Kar a könyökkel együtt (felkar és alkar is)

53 Kéz (benne tenyér, kézfej)

54 Ujjak

55 Csukló

58 Felső végtagok, több helyen

59 A felső végtagok fent nem említett egyéb részei

60 Alsó végtagok, pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt

(Ez a kódszám nem használható)

61 Csípő és csípőízület

62 Láb a térdekkel (benne felső és alsólábszár)

63 Boka

64 Lábfej

65 Lábujjak (talp is)

68 Alsó végtagok több helyen

69 Az alsó végtagok fent nem említett egyéb részei (pl. farizom, az alsó végtag izmai, Achilles-ín)

70 Egész test több helyen, pontos meghatározás nélkül (Ez a kódszám nem használható)

71 Egész test (A test jelentős része pl. égési, fagyás sérülés mértéke)

78 A test több része érintett

99 A test fent nem említett egyéb részei

6. A munkavégzés helye:

A kódnégyzetben azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló a balesetkor tartózkodott.

0 Nem meghatározott

1 Szokásos munkavégzés helye

2 Változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely

9 Egyéb munkavégzési hely

a) A szokásos munkavégzés helyét szigorú értelemben kell venni, mindig a szokásos helyi munkaegység telephelyén belül. Például, helyhez kötött a munkavégzés műhelyben, üzletben, hivatalban és általánosságban a munkáltató helyi egységének telephelyén belül.

b) A változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely tágabb értelemben használatos, lefedve az alábbiakat:

ba) Olyan munkák, amelyek esetén a munkavégzés helye „mobil” (teherautó-vezető, építőipari munkás, szerelő, karbantartó, rendőr, őr, utcaseprő stb.);

bb) Általában állandó a munkavégzés helyén dolgozó személyek eseti helyzetekben:

– Eseti utazás a munkáltató képviseletében;

– Meghatározott eljárás a munkáltató képviseletében a helyi egységen kívül és valamely ügyfél vagy egy másik vállalat telephelyén belül (találkozó, küldetés, üzleti megbeszélés, telepítés vagy javítás stb.);

– Ideiglenes megbízás rögzített, de más a munkavégzés helyén vagy a szokásostól különböző helyi egységben, ideértve a több napig vagy hétig elfoglalt munkaállásokat is, amelyek azonban nem jelentenek végleges megbízást (vállalat munkavállalójának vagy munkaközvetítő alkalmazottjának ideiglenes kihelyezése egy másik vállalathoz, fontos karbantartási munkálatok egy ügyfél telephelyén, távmunka stb.

c) Az egyéb munkavégzési hely a fentiekhez nem kapcsolható munkaterület.

7. A baleset földrajzi helye:

A baleset földrajzi helye az a területi egység, ahol a baleset bekövetkezett. Magyarországon történt baleset esetén szövegesen be kell írni a baleset helyét a pontos cím (helységnév, út, utca, házszám) megjelölésével.

A kódnégyzetekbe a területi számjelrendszerről szóló 9001/2008 (SK. 1) KSH közlemény 2. számú mellékletében szereplő – az adott helységhez (településhez) tartozó – NUTS kódot kell beírni. A kódszám képzés a NUTS-on (a rövidítés magyarul: Eurostat statisztikai célú területi egységek nomenklatúrája) alapul, mely összhangban van az ESAW előírásaival.

Példa a rovat helyes kitöltésére:

A baleset helyszíne a munkáltató Vezseny, Fő út. 23. szám alatti telephelye

7. A baleset földrajzi helye: Vezseny, Fő út. 23. H U 3 2 2 0 4

Ha a baleset lakott településen kívüli területen következett be, akkor a baleset helyszínéhez legközelebb eső település nevét és NUTS kódjának, HU jelet követő első három kódnégyzetébe a megyét jelölő, utolsó két kódnégyzetbe  99 kódszámot kell beírni. Közúton történt baleset esetén a közút számát, és ha ismert a kmszelvényét, valamint a két irányban lévő települések nevét kell feltüntetni. A NUTS kód beírásánál a közelebbi települést kell figyelembe venni kivéve, ha baleset a távolabbi településhez eső megyében történik de, ebben az esetben is az utolsó két kódnégyzetbe 99 kódszámot kell írni.

Abban az esetben, ha a baleset külföldön következett be, szövegesen be kell írni a baleset helyét az ország és a település megjelölésével. A kódnégyzetekbe EU-s ország esetén – amennyiben ismert – a megfelelő kódokat kell beírni, ennek hiányában NUTS kódnak megfelelően az országot jelölő első két betű feltüntetése mellett a további öt kódnégyzetbe nulla számjegyet kell írni.

Az NUTS-osztályozás B függelékben meghatározott szintjét kell alkalmazni (NUTS 95, az 1998-as revízióval bővítve).

Az osztályozás megnevezi az országot és az abban meghatározott régiókat.

Például, ha a baleset Németországban, Hamburg közeli autópályán történt akkor a rovatot az alábbiak szerint kell kitölteni.

7. A baleset földrajzi helye: Németország, Hamburg D E 6 0 0 9 9

8. A sérülés súlyossága:

A kódnégyzetekbe a nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset, valamint a súlyos munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell beírni.

Kód Megjelölés

0 Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama 1–3 nap

1 Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 3 napot

2 Nem súlyos csonkulással járó munkabaleset

3 Súlyos csonkulásos munkabaleset

4 Halálos munkabaleset (sérült, magzata, újszülöttje)

5 Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás

6 Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve

jelentős mértékű károsodásával járó munkabaleset

7 Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset

8 A beszélőképesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó

munkabaleset

9. A munkaképtelenség időtartama:

A munkaképtelenség időtartama azon naptári napok száma, amelyek alatt a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt. A számot három számjegyes formátumban kell megadni. Mivel jelentésre csak azok a munkabalesetek kötelezettek, amelyek több mint három teljes naptári napig tartó munkaképtelenséget okoznak, ezért a munkaképtelen napok számát egy négytől 182 napig terjedő tartományban (a két szélsőértéket is beleértve) kell jelölni három számjegyű formában olyan esetekben, ahol a munkaképtelenség nem haladja meg a hat hónapot.

Speciális kóddal kell jelölni a tartós rokkantságot (997) és a halálos balesetet (998). Ilyen esetekben a tartós rokkantság megállapításáig vagy a halál bekövetkeztéig kieső napokat nem kell figyelembe venni. A munkaképtelen napok számának meghatározásánál valamennyi kieső napot figyelembe kell venni még akkor is, ha azok pihenőnapra (pl. szombat, vasárnap) vagy munkaszüneti napra esnek.

Amennyiben a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig a munkaképtelenség időtartama ismertté válik, akkor az alábbi számokat kell figyelembe venni.

004–182 Munkaképtelen napok száma (hat hónapnál rövidebb munkaképtelenség esetén)

997 Maradandó károsodás (munkaképesség elvesztése) vagy 183 vagy több munkából kiesett nap (hat hónap

vagy annál hosszabb ideig történő munkaképtelenség)

998 Halálos kimenetelű munkabaleset

999 Másutt nem említett

000 Munkából kiesett napok száma ismeretlen

Abban az esetben, ha a munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg, a harmadik kódnégyzetbe „A” betűjelzést kell beírni. A munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgy hónapot követő 8 napjáig gondoskodni kell a munkaképtelen napok számát közlő munkabaleseti jegyzőkönyv megküldéséről, amely az első jegyzőkönyv adatai közül – a munkaképtelen napok számán túl – legalább az (A), (B), (C) blokkokban leírtakat tartalmazza.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát mindazon helyekre el kell juttatni, ahova az eredeti jegyzőkönyvet megküldte a munkáltató.

Amennyiben a munkavállaló a felgyógyulását követően a munkabalesetéből eredően ismét munkaképtelenné válik, akkor az ismételt felgyógyulását követően az előzőekben leírtak szerint kell eljárni, és az összes munkaképtelen napok számát közölni kell, továbbá a (H) blokk „mellékletek, megjegyzés” rovatában az ismételt jegyzőkönyv megküldésének

okát jelezni kell.

(D) A munkabaleset részletes leírása:

A munkáltatónak ebben a blokkban a lehető legpontosabban le kell írnia a munkabaleset előzményeit, tényleges lefolyását (hol és hogyan történt a baleset, milyen körülmények között és mi okozta a sérülést stb.), tömören és egyértelműen rögzítenie kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet.

A munkabaleset leírásakor részletesen ki kell fejteni a jegyzőkönyv (E) blokkjában szereplő körülményeket és tényezőket, és ügyelni kell arra, hogy a jelzett blokkban megadott lehetőleg rövid, egy-két szavas válaszok, és a baleset leírásban szereplő megfogalmazások között ne legyen ellentmondás.

A munkabaleset leírása külön lapon folytatható, amelyen fényképpel, helyszínrajzzal bemutatható a munkabaleset helyszíne, illetve környezete.

(E) A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:

Ebben a blokkban a szöveges választ igénylő rovatokat lehetőleg röviden, egy-két szóval kell kitölteni.

1. Munkahelyi környezet:

Azt a munkahelyet, munkaterületet vagy általános környezetet kell megjelölni, ahol a baleset történt (gyártóműhely, karbantartó műhely, felületkezelő üzem, építési terület/bontás/, raktárépület, közlekedési terület, istálló stb.).

2. Munkafolyamat:

Azt a fő tevékenységet kell megjelölni, amelyben a balesetet szenvedett munkavállaló a baleset idején részt vett. Ez annak a munkatípusnak és feladatnak a tágabb meghatározása, amelyet a sérült végzett azon időintervallumban, amely a balesettel végződött. A baleset idején és helyén éppen végzett fő feladatnak nem kell feltétlenül megegyezni a baleset pillanatában végzett konkrét fizikai tevékenységgel. A munkafolyamat rendszerint bizonyos időtartamot

feltételez.

Munkafolyamatokra példa: termelés, gyártás, építkezés, földeken végzett munka, állattenyésztés, oktatás, járművezetés stb.

3. A sérült konkrét fizikai tevékenysége:

A balesetet szenvedett munkavállaló által a baleset időpontjában végzett konkrét fizikai tevékenységet kell meghatározni, vagyis azt, hogy pontosan mit csinált a sérült a baleset pillanatában. Például, fúrógép működtetése, gépjármű vezetése, munkavégzés gépi meghajtású kéziszerszámmal, teher szállítása kézben, járás stb.

3.1. A konkrét fizikai tevékenység anyagi (tárgyi) tényezője

Azt a munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot (anyagi tényezőt) kell megjelölni, amelyet a balesetet szenvedett munkavállaló a baleset bekövetkezésekor használt, amellyel munkát végzett, függetlenül attól, hogy az adott munkaeszköz a baleset bekövetkezésében közrejátszott-e. Az anyagi tényezőnek nem feltétlenül van köze a balesethez. Ha azonban a konkrét fizikai tevékenységgel több anyagi tényező is kapcsolatban áll, akkor azt kell megnevezni, amelyik a legközelebbi kapcsolatba hozható a balesettel. Anyagi tényezők: asztali fúrógép, kézi kalapács, gépalkatrész stb.

4. Balesetet kiváltó különleges esemény:

Azt a szokásos munkafolyamattól eltérő rendellenes eseményt, rendellenességet kell megnevezni, amely kiváltotta a balesetet. Ha események sorozatáról van szó, az utolsó rendellenességet kell megnevezni (azt, amely időben legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez).

Balesetet kiváltó különleges esemény: szilánkokkal járó törés, robbanás, munkaeszköz feletti uralom elvesztése, elcsúszás, botlás stb.

4.1. Különleges esemény anyagi (tárgyi) tényezője:

Azt a munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot kell feltüntetni, amelyet a balesetet szenvedett munkavállaló használt, amellyel érintkezésbe került, és amelynek a meghibásodása, rendellenes állapota a balesetet kiváltotta, illetve amellyel a sérülés összefüggésben van. Ha több anyagi tényező kapcsolódik az (utolsó) különleges eseményhez, az utolsó anyagi tényezőt kell megnevezni, vagyis azt, amely időben a legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez.

Különleges esemény anyagi tényezője: fúrógép, épületelemek (ajtók, falak) stb.

5. A sérülést okozó érintkezés, a sérülés módja:

Azt a cselekvést, tevékenységet vagy környezeti eseményt kell feltüntetni, amely a munkavállaló sérülését okozta. Ha több sérülést okozó érintkezés is bekövetkezett azt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérülést okozta.

Sérülést okozó érintkezés: repülő tárgy okozta érintkezés, érintkezés forró tárggyal, álló tárggyal való ütközés, beszorulás tárgyak közé stb.

5.1. A sérülést okozó érintkezés anyagi (tárgyi) tényezője:

Azt a munkaeszközt beleértve tárgyat és anyagot kell feltüntetni, amellyel a balesetet szenvedett munkavállaló érintkezésbe került, vagy amely a pszichológiai sérülését okozta. Ha több anyagi tényező is kapcsolatba hozható a sérüléssel, akkor azt az anyagi tényezőt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérüléssel áll összefüggésben. Anyagi tényező: szerszámgépből származó szilánk stb.

6. Személyi tényező:

A baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt a balesetet szenvedett személyre vonatkozóan az S (sérült) rovatnál kell bejegyezni. Amennyiben más személynek is volt szerepe a baleset bekövetkezésében, úgy azt az M (más személy) rovatnál kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha több személyi tényező is megállapítható a balesettel kapcsolatban, akkor azt a tényezőt kell megjelölni, amelyik a legnagyobb hatással volt a sérülés bekövetkezésére. Például, ha alkoholos befolyásoltság következménye a fegyelmezetlenség, akkor az alkoholos befolyásoltságot kell megjelölni. Amennyiben egyéb tényező kerül megjelölésre akkor azt a (H) blokkban meg kell nevezni.

Kód Megjelölés

00 A személyi tényezőknek nem volt szerepe a balesetben

01 Szakképzetlenség, kioktatás hiánya

02 Gyakorlatlanság

03 Egészségi alkalmatlanság

04 Alkoholos befolyásoltság

05 Gyógyszer hatása

06 Kábítószer hatása

07 Egyéb abnormális élettani hatás

08 Figyelmetlenség

09 Fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasítás ellenes magatartás, tevékenység

10 Egyéb, a besorolásban nem szereplő személyi tényező

7. A biztonsági és jelző berendezések, egyéni védőeszközök, egyéb védelmi megoldások alkalmassága:

A 7.1–7.5. kódnégyzetekben a munkabaleset vizsgálata alapján a munkaeszköz biztonsági berendezéseivel

(védőburkolat, védőberendezés), jelzőberendezésével, valamint egyéni védőeszközzel és egyéb védelmi megoldásokkal kapcsolatos megállapításokat kell a munkáltatónak az 1–8. kódszámok valamelyikével megjelölni.

Egyéb védelmi megoldásoknál kell értékelni pl. az építési munkahelyeken és létesítményekben a le, illetve beesés elleni védelmet, gépjárműveknél a biztonsági övet stb.

Kód Megjelölés

1 Alkalmas, rendeltetésszerűen használták

2 Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták

3 Alkalmas, nem használták

4 Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták

5 Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták

6 Alkalmatlan, nem használták

7 Szükséges, de nem volt

8 Nem szükséges

(F) A balesethez vezető ok/okok:

A balesetvizsgálat eredménye alapján röviden összefoglalva meg kell határozni, illetve le kell írni azt a tárgyi, személyi vagy szervezési okot vagy okokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős hatással voltak a baleset bekövetkezésére (adott munkaeszköz, munkahely biztonsági állapotának hiánya, munkaeszköz karbantartásának, előírt felülvizsgálatának stb. elmulasztása, veszélyes anyag szabálytalan felhasználása, összehangolás hiánya építési munkahelyen stb.)

(G) Munkáltatói intézkedés(ek) a hasonló balesetek megelőzésére:

Ha a munkáltató a balesetvizsgálat eredményeként intézkedést tart szükségesnek, akkor annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént) rögzíteni kell. Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és pontosan meg kell határozni. Az intézkedés lehet műszaki jellegű (technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása, biztonsági berendezés felszerelése stb.), szervezési, szabályozási jellegű (munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása stb.) és oktatással kapcsolatos.

(H) Mellékletek, megjegyzések:

Itt kell felsorolni azokat a dokumentumokat, amelyek a munkabaleseti jegyzőkönyv mellékletét képezik.

Például:

– meghallgatási jegyzőkönyvek (sérült, tanúk),

– fényképfelvételek száma,

– alkoholos befolyásoltság vizsgálatának eredménye,

– szakmai képesítés, kezelési jogosultság dokumentumának másolata,

– munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye,

– vonatkozó technológiai, kezelési, karbantartási utasítás másolata,

– kockázatértékelés vonatkozó részének másolata,

– műszeres mérések eredménye,

– szakértői vélemény,

– a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele.

A jegyzőkönyvben jelölt dokumentációk csatolása és megküldése súlyos munkabaleset esetén indokolt. Amennyiben a blokkban a dokumentációk felsorolásához nem áll rendelkezésre elegendő hely, úgy azt külön dokumentáció jegyzéken (iratjegyzék) kell szerepeltetni, és a (H) blokkban csak a jegyzéket kell megjelölni.

Ebben a blokkban lehetősége van a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell indokolni

az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ha a jegyzőkönyvön biztosított hely nem elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.

(I) A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések:

1. Munkavédelmi képviselő:

A blokkban szereplő kódnégyzetet minden esetben ki kell tölteni a mellette felsorolt kódok valamelyikével. Amennyiben a munkavédelmi képviselő részt vett a baleset kivizsgálásában, és a munkáltatóétól eltérő a megállapítása, véleménye van, akkor e véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. A baleseti vizsgálatban részt vevő munkavédelmi képviselő részére lehetővé kell tenni, hogy a rovatot aláírásával elláthassa.

2. A balesetkivizsgálást végezte:

A rovat kitöltése kötelező, ha munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy folytatja a vizsgálatot, ideértve a munkabiztonsági szaktevékenység alá tartozó munkabaleset vizsgálatát, illetve ha a balesetvizsgálat szolgáltatás keretében történik, egyéb esetekben az adatszolgáltatás önkéntes. Szolgáltatás esetén a szolgáltatást végző cég (vállalkozás) nevét, címét is fel kell tüntetni.

3. Munkáltató képviselője:

E rovatba a munkáltató vezetőjének vagy az általa írásban (egyedileg vagy belső szabályzatban) feljogosított személynek a nevét és beosztását, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozónak, magánszemély munkáltató esetén a munkáltatói jogkört gyakorló személy nevét kell beírni. Az aláírás dátumát követően a jegyzőkönyvet az a személy írhatja alá, akit a név és a beosztás rovatba beírtak. Bélyegzővel rendelkező munkáltató esetén az aláírást a munkáltató

működése során jogszerűen használt bélyegzőjével hitelesíteni kell.

(J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő:

Az adott munkabaleset vizsgálatával, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek, intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség.

A munkabaleseti esemény elemzését (vizsgálatát, kódolását) követően a felügyelő köteles a nevét, felügyelői igazolvány számát, a felülvizsgálat lezárásának napját beírni, majd ezt követően a jegyzőkönyvet aláírni.”