Kapcsolat

Liverton Kft.

Halásztelek
Mária u. 46.
2314

Tel: +36 20 9442 543
Fax: +36 24 450 044
liverton@liverton.hu

Nem lesz, aki a munkaügyi szabályok betartását felügyelje?

2011.09.19.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki bejelentésével azzal példálózott a jövő évi kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva, hogy tárcája megszüntette az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget. A döntésről az érintett fél azonban még nem tud.

Hivatalos értesítést még nem kaptunk a döntésről - mondta a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón a jövő évi költségvetés kiadáscsökkentési oldalát firtató újságírói kérdésre válaszolva közölte: ezt egyebek között a központi költségvetésben végrehajtani tervezett átszervezések, leépítésekkel oldják majd meg. Példaként említette, hogy tárcája átszervezte a foglalkoztatási intézményrendszert, és megszüntette az OMMF-et számos dolgozót elbocsátva.

Az OMMF további átszervezéséről, esetleges megszűnéséről azonban már korábban is röppentek fel hírek, igaz, ezek legfeljebb a munkaügyi, munkavédelmi blogokban jelentek meg. A szerzők vélekedése szerint megvan az esélye annak, hogy a megszűnő OMMF hatásköreit szétosztják más állami hatóságok, hivatalok között.

A munkaügyi terület továbbvitelére például a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak van esélye, mivel a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárásában már eddig is együttműködtek a társhatóságok. Ugyanakkor e területen túl teljesen idegen a munkajogi szabályok betartatásának ellenőrzése az adóhatóságtól.

Az elmélet szerint az OMMF másik jelentős feladatköre, a munkavédelem ellenőrzése, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerülhet, mivel annak az ÁNTSZ korábbi munkaegészségügyhöz kötődő feladatai révén van is némi kötődése a területhez. Ezzel csak az a probléma, hogy épp az ottani feladatellátás hatékonysága kritikájaként vonták el korábban a foglalkozás-egészségügy ellenőrzését az ÁNTSZ-től, és adták az OMMF hatáskörébe. Ráadásul az utóbbi az integráció óta eltelt két-három évben, valóban ellenőrizni kezdte és számonkérte ezen szabályok betartását a munkaadóktól.

Gyengítették a felügyeletet

Az viszont gyengítette az OMMF hatósági jogköreit és a feladatellátás hatékonyságát, hogy tavaly ismét a szervezet átszervezéséről döntött a kormány. Így a korábban egyszer már regionálissá alakított hatóság elsőfokon eljáró felügyelői a megyei kormányhivatalok alkalmazottai lettek, míg a szakmai irányításért a budapesti központ felelt.

Utóbbi létszámát is folyamatosan csökkentették, legutóbb 40 dolgozó került át a Nemzeti Államigazgatási Központhoz, és 100 fősre olvadt az alkalmazottak köre. Bár a feladatellátás kötelező, a jövőben azon múlik majd a hatékonyság, hogy az egyes megyei kormányhivatalok vezetői mennyire vélik fontosnak a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseket - vagyis, hogy a hivatalon belül mekkora forrást, milyen eszközöket biztosítanak majd a felügyelőknek a munka elvégzéséhez.

Az ÁSZ is vizsgálódott már

Alig pár hete jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése az OMMF működéséről, amely számos kritikát fogalmazott meg mind a szervezet feladatellátásáról, mind a felügyeletét ellátó, az évek során számos nevet viselő minisztérium számára azzal kapcsolatban, hogy nem biztosította a hatóság működéséhez szükséges stabil, jogszabályi és anyagi hátteret. Megállapította azt is, hogy komoly korrupciós kockázatot jelentett, hogy a felügyelők maguk választhatták ki az ellenőrzendő munkaadókat.

Az egyes vélemények szerint semmiben sem csökkentette a korrupciós kockázatot, hogy a jövőben a felügyelők munkaadójaként a kormányhivatal vezetője döntheti el, hogy melyik munkáltatót hányszor ellenőrizzenek. De az sem, hogy az új szabályok szerint a felügyelők csak javaslatot tehetnek a bírságokra, azok mértékére, ezt azonban a munkáltatójuk hagyja jóvá, vagy bírálja felül - mivel joga van hozzá, hogy akár növelje, akár csökkentse a bírságösszeget, sőt a szankció szükségességét is megkérdőjelezheti.

Nem fontos a munkavállalók védelme?

Az, hogy a kormány számára nem fontos a munkavállalók munkahelyi védelme, már az elmúlt egy évben is látszott, amikor sorozatos jogszabály módosításokkal folyamatosan gyengítették a hatóságot és a hatósági munkát. Például azzal, hogy szűkítették az azonnali bírságot maga után vonó súlyos jogsértések körét, illetve azzal, hogy a legtöbb jogsértést - tudatlanságból vagy szándékosan - elkövető kisvállalkozói körben a súlyos jogsértések kivételével a munkaügyi szabálysértések feltárásakor nyár óta először csak figyelmeztetheti a munkaügyi felügyelő a munkaadót.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezete tovább nyirbálta volna a hatóság jogköreit, többek között a független munkaügyi szakértő intézményének bevezetésével. Ezt a független szakértőt ugyanis a jogalkotó elképzelése szerint a munkaadók bíznák meg azzal, hogy a cég munkahelyi működésének átvilágításával kiderítse, mindenben a hatályos jogszabályok szerint működik-e a megbízója, és ha eltérést, esetleg jogsértést talál, akkor annak elhárítására javaslatot tegyen a megbízójának.

Amennyiben a munkaadó figyelmen kívül hagyja a javaslatait, akkor a hatóságokhoz fordulhat - azt azonban a javaslat nem részletezte, hogy milyen alapon, mivel a szakértő megbízottként minden üzleti dokumentumba betekinthet, így a legtöbb tudomására jutott információ üzleti titoknak minősülhet.

Több szakszervezet szerint egyébként az új Mt. lényeges változtatásai a munkaidő-pihenőidő, vagy a túlórakeret, illetve a bérjegyzék kiadása esetében éppen azt a célt szolgálja, hogy azokat a már-már hétköznapinak számító jogsértéseket legalizálná, amelyek miatt az utóbbi években rendszeresen bírságolt az OMMF.

2011. szeptember 18., vasárnap 11:45   Kiss Melinda

 

Átvéve: www.napi.hu -ról

vissza